2010. január 10., vasárnap


Negyedik fejezet – Az új hely…

Sajnos végül kiderült, - amilyen szerencsém van – hogy nem tudnak fogadni Írországban, így vissza kell repülnöm Angliába, de természetesen állják a repülőjegy költségét.
Londonban szálltam meg egy takaros kis lakásban. Ez még jobb volt, mint amit Írországban kinéztem. Kicsit bánom, hogy nem maradhattam, de majd átugrom oda is, és megnézem a gyönyörű ír kastélyokat.

Lakásomban nem sok bútor van, csak a szükséges dolgok, mint ágy (szörnyen kényelmetlen matraccal), egy ruhásszekrény, a nappaliban egy rozoga kanapé, egy tv, meg a konyhabútor és persze a teljes fürdőszoba berendezés.
A falak fehérek voltak, de megkérdeztem a főbérlőt és azt mondta, kifesthetem, ha mielőtt távozom visszafestem fehérre.

Kicsomagoltam, elővettem a laptopom, és elkezdtem munka után nézelődni. Találtam is párat, és beosztottam a jövő hetemet. Rengeteg dolgom lesz. Először is elmegyek az interjúkra, aztán, elmegyek polcokat, meg bútorokat nézni. Van spórolt pénzem, úgyhogy abból bőven telik majd ilyesmikre. Jah és függönyök is kellenek, meg festék, és tányérok, meg evőeszközök, meg poharak. Már van is elképzelésem a színeket illetően.
A nappali nap sárga, a hálószoba trombitavirág, míg a konyha éretlen banán zöld (=D)A fürdőbe még nem találtam ki semmilyen színt, de az is meg lesz.
Miután ezt végiggondoltam, felhívtam Charlie-t.

- Szia Apu!
- Szia Bells! Rendben van minden?
- Persze Apu, csak történt egy kis változás. Nem tudtak elhelyezni Írországban, úgyhogy vissza kellett repülnöm Angliába. Londonban béreltek ki nekem egy lakást egy évre, és ki is fizették a lakbéremet, meg a repülőjegyemet, kárpótlásként.
- Ó…sajnálom Bella! Tudom mennyire szeretted volna Írországot.
- Ne sajnáld Apu! Anglia csodálatos hely, és Írország csak két óra repülővel, bármikor átrepülhetek.
- Akkor jó. És milyen a lakás?
- Ó, még jobb, mint amit Írországban kinéztem. Itt van pár bútor. De azért még vennem kell párat, meg ki kell festenem, és munkát is kerestem már. Teljesen be van már táblázva a jövő hetem. Annyira izgatott vagyok…
- Örülök neki, hogy ilyen jól érzed magad. Hívd fel Anyádat is! Biztosan aggódik már.
- Oké, oké, persze, hívom is. Szia Apu! Légy jó, és vigyázz magadra.
- Bells!
- Igen Apu?
- Szeretlek!
- Én is téged Apu!
- Vigyázz magadra kicsim! Puszilom Anyádat és Philt!
- Megmondom! Szia!
- Szia!


Aztán lejátszódott ugyanez a beszélgetés Renée-vel és Jake-kel is, majd elindultam, hogy keressek egy boltot, vagy valami gyorséttermet, mert éhen halok.
Nem sokára találtam is egy gyorskajáldát. Vettem két kebapot, meg egy gyros tálat is, és megkérdeztem merre találom a legközelebbi pékséget, hogy reggel tudjak valamit reggelizni is. A túloldalon volt. Szerencsére mindezek nem voltak messze a lakásomtól.

Mikor hazaértem és neki álltam enni, elgondolkoztam, és rájöttem, hogy be kell szereznem egy kocsit. De úristen itt a másik oldalon kell vezetni…jelentettem ki magamban, majd elkezdtem nevetni. Majd beletanulok, nem lehet olyan nehéz.

Megvacsoráztam, elmentem zuhanyozni, majd lefeküdtem aludni, mert hulla fáradt voltam. Az utazás eléggé fárasztó.

Másnap reggel nyakamba vettem a várost. Buszra szálltam térképpel a kezemben és pénzzel a táskámban. Reggel a neten utánanéztem pár dolognak. Például, hogy hol találhatók jó autószalonok, ahol olcsón hozzájuthatnék egy jó kis kocsihoz. Vagy, hogy hol találok bútor, festék, illetve lakás kiegészítő boltokat.
Azért persze pár térképet is nyomtattam ki, bár amilyen szerencsétlen vagyok, térképpel a kezemben is eltévedek, de akkor majd az emberekre bízom magam.
Meg is találtam az autószalont. Bementem, s ahogy beléptem az ajtón, egyből elém toppant egy segítőkész eladó.


- Jó napot! Miben segíthetek?
- Jó napot! Egy olcsó autót szeretnék, ami kényelmes és keveset fogyaszt!
- Hát kisasszony, nem könnyű ennek eleget tenni, de minden megoldható. Mindjárt keresünk egy önnek való modellt.
- Köszönöm.


Rövidesen az eladó talált is pár autót, ami pont megfelelő lenne számomra. Meg is mutatta a képeket, majd kiválasztottam egy aranyos kis Toyota Yarist. Már be is ülhettem és már mentem is.

Beszereztem a festékeket, körül néztem néhány bútorboltban is, és találtam pár megfelelő polcot és egy ruhásszekrényt. Majd haza mentem…

Sziasztok!Remélem tetszik az új feji!Bocsi, hoyg nem lett túl sok, de csak ennyire futotta az időmből, ha még a Black Rose-ból is frisselni akarok!Márpedig akarok!Írjatok sok kommentárt!Puszi:Twilight-girl

5 megjegyzés:

  1. jó lett..
    várom a folytatást

    VálaszTörlés
  2. Köszi Bogíí!
    Ezzwl is igyekszem,de mint már a másik komidra válaszolva írtam, nincs most túl sok időm!Bocsíí

    VálaszTörlés
  3. Szia!
    Ez is nagyon jó, csak tényleg rövidre sikerült :(, de megértem, hogy nincs időd írni. Lenne egy kérdeésem viszont: Az alaptörténetet is megakarod változtatni? (mármin, hogy Alic elmegy Bellához, mert azt hiszi, hogy meghalt, majd együtt elmennek Edwarddért stb.)Nem mintha baj lenne, ha megváltoztatnád, csak kíváncsi vagyok..

    VálaszTörlés
  4. Szia!
    Nagyon tetszik a törid örülök,hogy ráakadtam :)
    Kíváncsian várom a folytit!

    VálaszTörlés
  5. Nikol12!
    Az az igazság,hogy fogalmam sincs...igazából mindig úgy írom a fejiket,ahogy az ihlet jön. Ha úgy történnek a dolgok,hogy kihagyhatatlan a Volterrás rész,akkor természetesen benne lesz!Ha viszont nem(és ennek nagy a valószínűsége(:)akkor nem írom bele!Még nem tudom,majd ahogy jön!Amúgy nagyon köszönöm a kommentárt.(=

    Corina!
    Én is örülök,hogy ráakadtál,remélem rendszeres olvasómmá válsz,mert annak nagyon örülnék(=
    Ahogy tudok sietek a folytival!
    Köszi a komit!

    Puszi nektek!
    Twilight-girl

    VálaszTörlés